A környékről

Látnivalók a környéken

Eger

Egri főszékesegyház - Eger

Elérhetőségek:

Telefonszám: (36) 515-725

Cím: Eger, Eszterházy tér

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.


A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.
Pyrker János Lukács 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".
A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.
A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.
 

Egri Vár - Eger

Elérhetőségek:

Telefonszám: 36/312-744

Cím: Eger, Vár 1.

A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt.
A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.
Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek - és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain.
A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.

Szilvásvárad

Milleniumi Kilátó - Szilvásvárad

A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket.
A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak.

Fenntartó: Bükki Nemzeti Park

Üzemelteto: Magyar Tamás

Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 méter

Kilátó teraszmagassága: 20 méter

Egerszalók

Hőforrás, sódomb

A falu igazi nevezetessége a község déli részén A 410m mélyről feltörő hévízforrás víze 65-68°C.
A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.

Egerszalók egy közel 2000 lelket számláló kis község a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel illeszkedik az Egri Kistérség Kő-Túra útvonalába. A falu vonzereje a környék természeti szépségeiben rejlik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás. A domboldalon lefolyó víz 1900 négyzetméteres mészkőlerakódást - sódombot épített.

Kapcsolat

  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +3620/273 3272
  • 3413 Cserépfalu, Berezdalja utca 13.

Kövess minket!